Ha meghallod azt a szót, hogy baktérium, talán Te is egyből egy kártékony kórokozóra gondolsz:
Egy láthatatlan élőlényre, ami egy egyszerű hasmenéstől kezdve egészen a súlyos, életet veszélyeztető tüdőgyulladásig számos betegséget okozhat.
Ezért már óvodás korunkban megtanultuk, hogy félni kell a baktériumoktól. Gyerekként ezért nem ehettük meg a földre ejtett ételt, ezért nem kaphattuk be a játszótéren a homokot, és ezért nem puszilgathattuk kedvenc háziállatunkat.
Nagyon gyorsan megtanultuk, hogy a bakteriumok “gonoszak”, és könnyen megbetegíthetnek minket.
Így talán nem is csoda, hogy sokan egy kis náthával is egyből orvoshoz rohannak, és néhány köhögés után már kérik is az orvosuktól az antibiotikumot, hogy a baktériumok elpusztításával gyorsabban meggyógyulhassanak.
És természetesen van olyan eset, amikor tényleg indokolt antibiotikumot szedni.
Mert tényleg vannak “rossz” baktériumok…
Hiszen az emberiség történelme során a különböző baktériumok okozta fertőzések és járványok több százmillió ember halálát okozták.
Például a XIV. századi pestisjárványban mintegy 200 millió ember veszítette el az életét. A baktériumok okozta kolera és kiütéses tífusz is többször végigsöpört Európán, minden alkalommal sok millió ember halálát okozva.
Sőt, mind a mai napig a különböző bakteriális fertőzések évente körülbelül tízmillió ember haláláért felelősek világszerte.
De tudni kell, hogy igenis léteznek “jó” baktériumok is…
Egyetlen gramm talajban például nagyságrendileg 40 millió baktériumsejt található. Ezek a baktériumok pedig többek között szerepet játszanak a légköri nitrogén megkötésében és a különböző szerves anyagok lebontása által a talaj termőképességének javításában.
De nem csak a talajban fordulnak elő baktériumok – meg is esszük őket! Az emberiség évezredek óta használ baktériumokat olyan ínyencségek készítésére, mint a sajtok, joghurtok, vagy a savanyú káposzta.
Ráadásul velünk együtt, rajtunk, és bennünk is élnek baktériumok. Ott vannak a bőrünkön, ott vannak a beleinkben – és nélkülük esélyünk sem lenne életben maradni.
A bélrendszerben élő baktériumok különösen fontosak az egészségünk fenntartása szempontjából. Az itt élő baktériumok összességét (az egyéb ott élő egysejtűekkel együtt) nevezzük bélmikrobiomnak, ismertebb néven bélflórának.
A bélflóra olyan, mint az ujjlenyomat…
Minden embernek teljesen egyedi a bélflórájának az összetétele. De minden egészséges emberben közös, hogy bélrendszerében több baktériumsejt él mint ahány emberi sejtje van összesen.
Ezek pedig befolyásolhatják az emésztésünket, ételérzékenységeinket, és az egyes tápanyagok hasznosulását is. Azonban a mikrobiomnak valójában sokkal összetettebb szerepe van az emberi szervezetben, mint “csak” az emésztés.
A bélbaktériumok hozzájárulnak egyes vitaminok szintéziséhez is (pl. K és B12 vitaminok), és a bél-agy tengelyen keresztül kihatnak a mentális állapotunkra és közérzetünkre is – így még bizonyos mentális és neurológiai betegségekkel is összefüggésbe hozhatók.
Ezen felül a mikrobiomnak fontos szerepe van az immunrendszerünk működésében is, ugyanis felnőtteknél a termelődő összes antitest legalább 80%-a innen származik.
Azonban ha a beleinkben a jó baktériumok száma lecsökken, a rossz bacik száma pedig megnövekszik, akkor felborul a bélflóránk egyensúlya. Ez pedig számos kóros állapothoz, betegséghez vezethet.
Ilyenkor előfordulhat akár hasmenés, puffadás, vagy emésztési nehézség, akár pedig levertség, kedvetlenség, vagy éppen alvási nehézség is.
Fogékonyabbak lehetünk a betegségekre, és gyakran olyan panaszok is jelentkezhetnek, melyekről nem is gondolnánk, hogy egyáltalán összefüggésbe hozhatók a bélflóránk állapotával.
Gyógyszerészként már az egyetemen megtanultam, hogyan lehet antibiotikumokkal gyógyítani a baktériumok okozta betegségeket.
Amit viszont ilyenkor csak kevesen vesznek figyelembe, az az, hogy az antibiotikumok gyakran a jó baktériumainkat is elpusztíthatják, ezzel felborítva bélflóránk érzékeny egyensúlyát.
Számtalan olyan esettel találkoztam, ahol valakinek egy antibiotikum-kúra után emiatt húzódott el a felépülése, vagy emiatt alakultak ki olyan mellékhatások és szövődmények, melyek még éveken át keserítették meg a beteg életét.
Ezért elkezdtem gyógyszerészként a mikrobiommal foglalkozni
Ugyan manapság már egyre több szó esik a bélflóráról, annak fontosságáról, és szerepéről. De ezzel együtt rengeteg téves információ kering az interneten, amik nem csak, hogy nem segítenek, de egyenesen károsak is lehetnek.
A MissBiome-ot azért hoztam létre, hogy szakszerű, naprakész, ugyanakkor közérthető információt nyújtsak a bélflóráról, a különböző gyógyszerekről, és az általános egészségről.
